A végzős diákok bizonyára már most gyomorgörccsel gondolnak a közelgő érettségire és nem is tudják, hogy milyen szerencsések, hogy ők még ingyen vizsgázhatnak…

Ám mit tehet az ember fia/lánya, ha már felnőtt, nincs tanulói jogviszonyban és rádöbben, hogy az egykor megszerzett érettségije ma már hajítófát sem ér – és az egyetlen kiút a nyomorból az, ha továbbtanul. Igen ám, csakhogy idővel a felvételi rendszer teljesen megváltozott és míg régen bármikor ha úgy döntött, hogy felvételizni szeretne valamely felsőoktatási intézménybe, akkor ennek semmi akadálya nem volt, választható opcióként elegendő volt egy sikeres felvételi vizsgát tennie. A jelenlegi rendszerben NINCS felvételi vizsga, a felvételi pontokat az érettségi eredményekből illetve az utolsó és az utolsó előtti év, év végi jegyeiből számolják. További lehetőség; a szakok vizsgakövetelményeiként meghatározott egy kötelező és egy – a felsoroltak közül – választható érettségi tárgy százalékos eredményinek összeadásával és duplázásával történő pontszámítása. Itt megemlíteném, hogy a régi rendszerben 60%-ot kellett a ketteshez teljesíteni, ma „ugyanez” a kettes 39%-ot ér. (Ehhez jönnek hozzá az esetleges többletpontok.)

Ez azt jelenti, hogy ha emberünk bármiféle okból kifolyólag akkor nem teljesített elég jól, akkor örökre meg van bélyegezve és el van könyvelve butának. Pedig számos oka lehet a rossz tanulmányi átlagnak, ami semmiféle összefüggésben nincs az adott személy szellemi képességeivel (pl: szülők válása, betegség, családon belüli erőszak, tanulást vagy akár a puszta létezést megnehezítő életkörülmények stb..) Mit tehet hát egy felnőtt ilyen esetben? Kiváltképp, ha az adott szakra legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit kérnek – ami 2005 előtt még csak nem is létezett – vagy csak egész egyszerűen jól jönnének azok a bizonyos többletpontok, amiket az emelt szintért lehet kapni. Nosza, kapja magát az ember és elhatározza, hogy újraérettségizik.. ..és ezen a ponton szembesül a magyar valósággal, hogy neki ezért kemény pénzeket kell fizetnie. Egészen pontosan:

„Ha a jelentkező vizsgajelentkezését egy kormányhivatalba nyújtja be, a középszintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie az Oktatási Hivatal számára (ez az összeg 2017-ben 19 000 Ft).

Az emelt szintű érettségi vizsgáért minden vizsgadíjra kötelezett jelentkezőnek az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie az Oktatási Hivatal számára (ez az összeg 2017-ben 32 000 Ft).

Ha jelentkező a középszintű vizsgajelentkezését egy középiskolába nyújtja be, úgy a középszintű vizsga fent meghatározott vizsgadíját a középiskolába kell befizetni. Emelt szintű vizsgajelentkezés esetén a vizsga díját minden esetben az Oktatási Hivatalnak kell befizetni.” (forrás: oktatas.hu)

Bármilyen hihetetlen, de a legtöbb ember számára ez az összeg egy kész vagyon. Ráadásul – ha valaki kicsit is tisztában van a jelenkori bérekkel, akkor rögtön (egy gyors fejszámolást követően) rájön, hogy azt a bizonyos 15- és 25%-ot a BRUTTÓ minimálbérből számolták ki. Tehát, ha emberünk minimálbérért dolgozik, akkor a kézhez kapott fizetésének TÖBB mint 15- ill. 25%-át kellene mellényzsebből előrántania ahhoz, hogy egyáltalán elmehessen vizsgázni. A fenti összegeket TÁRGYANKÉNT kell érteni – azaz, kettő  középszintű vizsgáért 38.000 Ft-ot, egy közép- és egy emelt szintű vizsgáért 51.000 Ft-ot és két emelt szintűért 64.000 Ft-ot kell kifizetni. Igen, kérem – jól olvasta. Hogy ezt egy minimálbérért güriző ember honnan teremti elő miközben fizeti a rezsit esetleg albérletet és netán még egy-két gyereket is (egyedül) nevel??.. – Ez senkit nem érdekel, kiváltképp e csodálatos jogszabály megalkotóit. A helyzet súlyosbodik, ha emberünk munkanélküli és jelenleg rendszeres ellátmányként kereken havi 22.800 Ft-ból él, ami egy fixen megállapított összeg – azaz NEM növekszik évről évre dinamikusan a mindenkori minimálbérrel együtt úgy ahogyan az érettségi vizsgadíj összege.

Alapvetően úgy gondolom, hogy az oktatást mindenki számára elérhetővé kéne tenni, nem pedig minden lehetséges módon megnehezíteni azok dolgát, akik éreznek magukban bármiféle affinitást arra, hogy tovább képezzék magukat és ily módon váljanak értékes, hasznos tagjaivá a társadalomnak. A helyzet különös pikantériája, hogy a tanulói jogviszonyban lévő diákok sikertelen érettségi vizsga esetén az első pótvizsgát is ingyen letehetik, míg akik nem buktak meg, csak szeretnének az új rendszerben (első ízben) vizsgát tenni, nekik egy vagyont kell mindezért fizetni.